Testépítés és továbbtanulás: Lehetőségek a szakképzésben és a felsőoktatásban

Mocsai Lajossal, a Testnevelési Egyetem rektorával beszélgettünk.

Akár hivatásos ifjú sportoló vagy, akár amatőr testépítő, ha ebben az irányban szeretnéd elmélyíteni tudásod, a továbbtanulás lehetőségei bizonyára érdekelnek. Hamarosan megjelenik a hivatalos tájékoztató a jövőre induló szakokkal. Addig is egy kis előzetes információ a választható szakokról, illetve a 2017-től várhatóan érvénybe lépő változtatásokról.

Október 26-án és 27-én a Testnevelési és Sporttudomány Szakmai Kollégium kétnapos tanácskozást tartott Nyíregyházán a sporttudományi szakok képzési és kimeneteli követelményeinek megújításáról. Miért van szükség reformokra, és milyen újítások várhatóak?

A legfontosabb cél a Bolognai Egyezmény által lerombolt, az egyetemet nehéz helyzetbe hozó, a legnépszerűbb és legfontosabb képzési formáinkat eltüntető rendszer felszámolása, illetve az, hogy a BSc rendszerbe visszahozzuk a szakedzői diplomát adó hároméves képzést. Erre épül majd a kétéves Master, amelynek feladata egyfelől egy-egy terület magasan kvalifikált kutatóinak és szakembereinek kiképzése, másfelől az elmúlt évek képzési hiányainak bepótlása. Az olyan területeknek mint a sportpedagógia, sportszociológia és sportélettan, nincsenek megfelelő szakemberei. A Semmelweis Egyetem az integrációt követően kétségtelenül sokat tett azért, hogy a karunk működőképes maradjon, de az orvosi feladatok, élet-halál kérdései, a klinikák és kórházi rendszerek fenntartása nem tette lehetővé, hogy az egyetemünkön zajló preventív, kondicionális, képességfejlesztő, sportágprofilú tevékenység méltó figyelmet kapjon, holott ez határozná meg az egész nemzet fizikai állapotát, és közvetetten a gazdasági értékek termelését is. Ennek eredményeképpen az egyetem nemzetközi elismertsége döbbenetesen visszaesett, és elmondható, hogy a külföldi hallgatók nagy többsége nem itt képzeli el a továbbtanulást. Most kísérletet teszünk a régi renomé és képzési színvonal visszaállítására. Ezért volt fontos, hogy szeptemberben ismét önálló egyetemmé váltunk, mert így tudtuk újra magunkra vállalni a magyar sportélet és sportszakember-képzés vezető szerepét.

Melyek a legfontosabb változtatások a tantervekben?

Egyfelől rendbe kellett tennünk a gyakorlati és elméleti órák számának megoszlását, mert az elmúlt időkben a hibás mintatantervek miatt a 60:40 arány éppen a fordítottjába csúszott át, ami a sportban megengedhetetlen. Az a sportember, aki a saját mozgáskultúráját nem tudja élményszerűen fejleszteni, és nincs fogalma a biomechanikáról, az általa edzett sportoló hibáit sem lesz képes kijavítani.

Nagyon fontosak továbbá a tervezett specifikációk. A szakedző szakon belül lehet majd választani például edző-menedzser, edző-utánpótlás-edző, edző-személyi edző/fiziológus szakirányokat. Közülük kerülnek majd ki a vezetőedzők, akik sportágukat nemzetközi szinten ismerik, emellett a kondicionálásban és képességfejlesztésben is a csúcson vannak. Egészen más szakma az utánpótlással foglalkozóké: másfajta fejlődéslélektani és pedagógiai ismereteket kíván, ezért van szükség a speciális képzések differenciálására.

Mocsai1.jpg

Lapunk fő profilja a testépítés és a fitnesz, és sok kérdés érkezik hozzánk a továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban. Hová jelentkezhetnek az ezen ágazatok iránt érdeklődők, milyen lehetőségeik vannak a szakképzésben és a felsőoktatásban?

Jó hír a fiataloknak, hogy az OKJ-s képzések, felsőfokú szakképzések és az egyetemi szakok hároméves alap- és kétéves mesterképzései az utóbbi időszakban egyre racionálisabban épülnek egymásra. Kiindulásnak a sportszervező/-menedzser, sportedző, valamint sportoktató OKJ-s képzéseket lehet választani, de természetesen egyből jöhet valaki az egyetemre is.

A Nemzeti Kézilabda Akadémia kapcsán jómagam szeretnék majd elindítani egy szakgimnáziumot, amely a gimnáziumi érettségi mellett szakérettségit is adna. A jelenlegi törvények értelmében ez a középiskola keretei között nem lehetséges, de szeretném, ha ez megváltozna, és az iskolákban nem egy sporttal kapcsolatos kitalált „öszvér-egyveleget” tanítanánk, hanem az említett szakmák előkészítő kurzusainak vizsgáit már az érettségi mellett le lehetne tenni, és ezek a képzések mintegy életpálya-programként folynának bele az egyetemi BSc-szakokba.

Lesznek-e változások a felvételi követelményekben?

Készségegyetem lévén az emeltszintű érettségi mellett, amely részben kiválthatja a felvételit, szükségünk van a gyakorlati alkalmassági vizsgára. A legnagyobb hangsúlyt a testnevelés, biológia és történelem érettségik kapják, emellett az egyes sportági szakintézetek által előírt pszichomotoros tesztrendszereket tervezünk bevezetni, amelyek alkalmassági vizsgaként szolgálnak. Akármilyen intelligens valaki, ha a teremben vagy pályán terhelhetetlen, nem tudunk mit kezdeni vele, és a színvonal is csökkenni fog. Márpedig ennek az egyetemnek arra kell törekednie, hogy régi hírnevéhez méltóan kiválóságokat neveljen. Az említett változások a 2017-es tanévtől lépnek érvénybe, mind az alkalmassági vizsga, mind az emelt szintű érettségi vizsga területén.  

Mocsai3.jpg

Mit javasolna egy lelkes amatőr testépítőnek, aki felvételizni szeretne az egyetemre?

Minél hamarabb kezdje el a pszicho-motorikus képességek fejlesztését, mert nagyon fontos, hogy gyakorlatot szerezzen. Az Önök magazinjában is bemutatott erősítő gyakorlatok, például az úgynevezett olimpiai gyakorlatsorok, guggolások, szakítások, felhúzások és más testhelyzetekben történő gyakorlatok, sok sportág alapvető erőnlét-fejlesztési elemei. A testépítés alapjai kiváló lehetőséget biztosítanak az egyes korcsoportoknak megfelelő, valamint a személyre szabott kondicionálásnak, amire a későbbiekben komolyabb szakmai tudást lehet építeni. A funkció nélküli hatalmas izomtömeg azonban önmagában a legtöbb sportnál akadály: a gracilis, rugalmas, mozgékony, robbanékony izomzattal lehet a legtöbbet kezdeni. Kiemelném, hogy az ideg-izom koordináció színvonala meghatározza az adott technikák végrehajtásának minőségét, pontosságát, gazdaságosságát. Akinek ilyen ambíciói vannak, vizsgálja meg, mit tett az elmúlt évek során azért, hogy ezekben a szakokban jól érezze magát. Aki évek óta komolyan edz, az rendelkezik az alapvető tapasztalattal és kondícióval, úgyhogy jelentkezzen bátran, a többit meg fogja tudni tanulni. Azokat is szeretettel várjuk, akik egy sportágban kiemelkedőt tudnak teljesíteni, hiszen nagy valószínűséggel ők is alkalmasak más sportágak feltételrendszereinek megfelelni, illetve a meglévő „alapra” építve kiemelten fejleszthetőek. Aki pedig úgy érzi, még nem rendelkezik megfelelő erőnléttel, és kellő felkészültséggel az egy OKJ-s tanfolyamon teheti mérlegre magát, és utána eldöntheti, akar-e jelentkezni az egyetemre.

Milyen szakokra jelentkezhet az, aki nem élsportoló, illetve nem egyetlen sportág elkötelezettje?

Azok számára, akik nem egyetlen sportágban szeretnék elmélyíteni a tudásukat, azaz nem kifejezetten szakedzők szeretnének lenni, ajánlhatom a humánkienziológia, valamint a rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapszakokat, amelyek nem várnak el élsportorientált tudást és terhelhetőséget. Aki sportmenedzsernek készül, az jelentkezhet sportszervezőnek. Ezen kívül természetesen továbbra is léteznek az osztatlan általános és középiskolai testnevelő tanári szakok is. A végleges információk november végén jelennek meg, figyeljék a felsőoktatási tájékoztatót, ahol minden részletesen le lesz írva.

Milyenek az említett szakok elhelyezkedési lehetőségei?

A mindennapi testnevelésóra az iskolákban körülbelül tíz évre bőséges felvevőpiacot jelent a testnevelő tanárokként végzetteknek, hiszen egyelőre hiány van belőlük. Ezen kívül sajnos exponenciálisan nő a gyógytestnevelésre szoruló fiatalok száma is. A gyerekek mintegy 40%-a már az általános iskola alsó tagozatában foglalkozásokat igényel, úgyhogy ilyen szakemberekre is egyre inkább szükség van. A humánkineziológiában ellenben elsősorban külföldről érdeklődnek a munkaerő iránt. Nagyon erős a képzés, és legutóbb 15 végzősből 12-13 fő diplomás állást kapott, de jelentős részük Angliában és más európai országokban. Többek között ezért vezetjük be 2017-től a kineziológus szak helyett a képességfejlesztő, kondicionáló (személyi) edző elnevezést. Egyébként ez az a szak, amely pontosan illeszkedik a testépítés profiljába, hiszen az ott is jól ismert személyi edzői karakterhez hasonló profilú szakembert jelent. Egy ehhez hasonló szakirány várhatóan a felsőfokú szakképzésben is meg fog jelenni. 

10.jpg

Mekkora érvágást jelent az atlétikai csarnok égése okozta kár?

A sors egyszer elvesz, egyszer ad. Biztos, hogy a következő két évben sokkal nehezebben fogunk dolgozni, de a realitás az, hogy a magyar kormány elkötelezte magát a világhírű intézmény újjáépítése mellett, amely az általunk felépített intézményrendszerrel és kutatóközponttal méltó formát kap majd. Ennek az előkészítése folyik jelenleg, a végső döntést a kormány december 2-án fogja meghozni. Az eddig elhangzottak arra engednek következtetni, hogy a magyar kormány a testnevelés, sport, az életminőség területén nemzetközileg elismert intézményt óhajt létrehozni.

Hol tart most a tervezet, és mit lehet tudni az új campusról?

Annyit elárulhatok, hogy nyolc helyet is megvizsgáltunk, mégis úgy döntöttünk, hogy itt maradunk az Alkotás úton, itt fejlesztünk. A Csörsz utcában sporttudományos kutatóintézet, valamint összgyakorlati színtérként szolgáló sportfelületek kerülnek kialakításra. Terveink között szerepel egy olyan kommunális terület is, amely a Testnevelési Egyetem felügyeletével és vezetésével lakossági szolgáltatást nyújt majd, és rekreációs célokat szolgál. Egyelőre ez csak vízió, még nincs végleges döntés. Szépek az elképzelések, egyre közelebb vagyunk a megvalósításához.

3.jpg

A közoktatás és az egészségügy folyamatosan meg van szorulva. Minek köszönheti a Testnevelési Egyetem a kitüntetett támogatást?

Ez a terület az, ami mindannyiunk érdeke, hogy jól működjön, hiszen ebbe lehet „belehalni”. Semmilyen más tudományág hiányos művelése nem okoz ekkora kárt. Magyarországon európai viszonylatban az egyik legmagasabb a férfiak mortalitása, a 10 leggyakoribb halálos kimenetelű betegség nagy részében is élen járunk, és általában 30%-kal rosszabb a fizikai állapotunk, mint a Nyugat-Európában élőké. Ha ezen változtatni akarunk, sokkal nagyobb felelősségvállalással és több munkaórában kell vele foglalkoznunk. Kimutatható az is, hogy a fizikai aktivitás is növeli a szellemi termelőképességet. Itt vannak a polcon azok a szerződések, amelyeket az MTA Agykutatási Programjával kötöttünk a sport és a szellemi tevékenységek kapcsolatának vizsgálatára.

Mikorra készülne el az új campus?

Három éven belül.

Mi lesz addig?

Pokorni Zoltán Polgármester úr már a katasztrófára virradó reggelen itt volt, és a Hegyvidéki Önkormányzat a MOM Sportcsarnokot heti 25 órában felajánlotta használatra. A mellettünk lévő kerületekből a KLIK több iskolát rendelkezésünkre bocsátott, és a Műszaki Egyetemen is kaptunk helyet. Ezen kívül a szövetségeknek és egyesületeknek is sokat köszönhetünk. Sok helyről érkezik a segítség, úgyhogy, mondhatni, oktatásszervezeti feladattá szelídült a probléma, hiszen át kellett írni és blokkosítani az órarendet. Ami azonban országos összefogást kíván, az újjáépítés mellett a romeltakarítás és az elpusztult erkölcsi értékek helyrehozása. A 166 kézlenyomatot tartalmazó ereklye, a Magyar Sportcsillagok Fala is elpusztult, pedig nagyon magas eszmei értéke volt. A kézlenyomatokról vannak fényképek, ezek alapján készítünk 3 dimenziós reprodukciókat, amelyekkel – reményeink szerint – el lehet készíteni az új nyomatokat, a Hemingway Alapítvánnyal közösen, hiszen a kézlenyomatuk az Ő tulajdonukat képezték, szeretnénk létrehozni az új campusban egy méltó sporttörténeti gyűjteményt, sporttörténeti relikviákat őrző múzeumot is.

Interjú és fotók: Ferencz Zsófia

Kövess minket a Facebookon is!

https://www.facebook.com/muscleandfitnesshungary