Megrázó vallomás: Terry Crews feltárta „piszkos kis titkát”

A harsány nevetéséről híres színész súlyos szenvedélybetegséggel küzdött, amely majdnem tönkretette az életét.

 

A Old Spice-reklámokból ismert, mellizmot ugráltató, csupa mosoly Terry Crews olyat tett, amire csak nagyon kevesen képesek. „Dirty Little Secret”, azaz „piszkos kis titok” címen videósorozatot indított Facebookján, amelyben nyíltan vall egykori beteges pornófüggőségéről, amire majdnem ráment a házassága.

Crews a videókban részletesen beszámol küzdelmes éveiről, és szenvedélybetegségének következményeiről, amelyeket az Interneten teljes inkognitóban korlátlanul elérhető tartalmak tömege csak súlyosbított. A dolog annyira komolyra fordult, hogy Crews majdnem elveszítette a legfontosabb nőt az életében. Ekkor döntött úgy, hogy megküzd a függőséggel, és kemény terápiába kezd.

Crews immáron hat éve „tiszta”, és meg van győződve arról, hogy ha beszélünk a dologról, az sokkal könnyebbé teszi az addikcióval szemben folytatott, sokszor reménytelennek tűnő küzdelmet. A videók természetesen hatalmas komment- és üzenetáradatot indítottak, Crews pedig készségesen (és a szokásos páratlan humorral) segít a hozzá fordulóknak.

Amellett, hogy Crews a pornográfia egyes formáit némiképp felelőssé teszi embereket tárgyiasító üzenete miatt, amely szerint a másik ember arra való, hogy használjuk, nem pedig arra, hogy szeressük, felhívja a figyelmet arra is, hogy egy párkapcsolatban mekkora felelőssége van a feleknek abban, hogy saját belső önbecsülésüket önmaguk építsék fel, és ne a másiktól vagy mindenféle romboló szenvedélyektől várják el, hogy ezt a hiányt pótolják. Saját példája pedig bizonyítja, hogy a küzdelem egyáltalán nem reménytelen, és hogy hittel és kitartással tetteink és szokásaink is megváltoztathatók. 

Crews videósorozatának harmadik részében a szenvedélybetegség kialakulásának okait fejtegeti, méghozzá olyan szép képekben, hogy érdemes szinte szó szerint idéznünk:

„Amikor terápiába kezdtem járni, elsősorban a bűntudat és a szégyen érzésével kellett megküzdenem. Komolyan azt gondoltam, hogy rossz vagyok, és ez a hit meghatározta a döntéseimet. Mindenre felhatalmazva éreztem magam: azt éreztem, a világ tartozik nekem, és hogy a feleségem tartozik nekem a szex- szel. De amikor felhatalmazva érzed magad, az nagyon veszélyes, mert azt várod, hogy a másik kielégítse az igényeidet, pedig egy kapcsolat egyáltalán nem erről kell, hogy szóljon.

A felhatalmazás aztán önsajnálatba csap át. Mindannyian szeretjük sajnálni magunkat, és hibáztatni a másikat, hogy nem figyel ránk. De az igazság az, hogy saját magadról kell gondoskodnod nem csak magadért, de a párodért és kettőtökért is, neki pedig magáról. Ez nem lehet a másik ember dolga, mert soha senki nem tud 100%-osan egy másiknak mindenben megfelelni, ez nem lehet elvárás. Amikor pedig szembesülsz ezzel, szégyellni kezded magad, elszáll az önbizalmad, és mindenféle dolgokkal élsz, mondván, hogy nem kapom meg ezt vagy azt, ami nekem egyébként járna. Pedig ez nem igaz.

Ez nálam abból fakadt, hogy férfibüszkeségből azt képzeltem, értékesebb vagyok, mint a feleségem, pusztán azért, mert férfi vagyok. Amikor pedig értékesebbnek képzelem magam a másiknál, azt érzem, a másik tartozik nekem. Ha pedig nem csinálja, amit mondok, akkor nem elég jó. Ez súlyos tévedés. Azáltal, hogy értéktelenebbnek gondoltam a feleségem, gyakorlatilag fél ember lettem.

Szerintem minden férfinak szüksége van intimitásra, akármennyire rejtőzködik és játssza a jégcsapembert, mintha nem volnának érzései, és sosem akarná megmutatni magát. A túlzásba vitt pornó és más szenvedélybetegségek is ilyen pótszerek lehetnek, amelyek segítenek legyőzni a magányt, és megőrizni a vágyott intimitás látszatát. Az igazság azonban az, hogy a pornográfia megöli az intimitást. Pontosan úgy, mint amikor halálosan szomjas vagy, és meglátod az óceánt, és vadul kortyolni kezded, aztán a végén megfulladsz a sótól, pedig valójában friss vízre lenne szükséged, ami ott van melletted. Minden, amire szükség van az intimitáshoz, ott volt a feleségemben.

A pornó mindig újabb téglát tett a feleségem és köztem épülő falba.  Minden szenvedélybetegség így működik. Megcsinálod, aztán szégyelled magad, dühös vagy a világra, mert szégyelled magad, és szép lassan falat húzol magad köré. Pedig ha elhinnéd, hogy értékes vagy, nem volna rá szükség. Mindenki értékes és felbecsülhetetlen, és senki sem jobb a másiknál, nemtől függetlenül. Pedig színesbőrűként túl vagyok egy-két egyenlőségi harcon. Szóval ez nem így megy, hogy, hé, asszony, hozzál már még egy szendvicset.

Rengeteg helyen még mindig úgy bánnak a nőkkel, mint a tárgyakkal, akiket használni kell. Ha ez nem változik, nagy bajok lesznek. Viszont változtatni egyáltalán nem lehetetlen, mert onnantól kezdve, hogy elkezdesz hinni benne, szép lassan átitatja a tetteidet és a viselkedésed is. Minden a hittel kezdődik.

Ez olyan, mint amikor azt mondják, lehetetlen, hogy Terry Crewsnak ennyi idősen ilyen teste van. Tutira szteroidozik. Pedig sosem csináltam. Ugyanilyen, amikor azt mondják, hogy sok szex nélkül nem lehet élni, és hogy a nő dolga, hogy kielégítsen, pedig dehogy. A szexuális energia olyan, mint az áram: be lehet fogni, és szabályozottan csodálatos dolgokra lehet használni. Jókor, jó dologra fordítva áldásos hatású, de ha elveszíted felette a kontrollt, akkor meghalsz, mint egy villamosszékben, aztán már azt sem tudod, hogy kerültél oda.

Sokakat ismerek, akik hasonló cipőben járnak, és most remélhetőleg megmozdult bennük valami, de kérem őket, hogy most ne zúdítsák az egészet a barátnőjükre, hanem készítsenek egy tervet, hogyan osztják ezt meg hozzátartozójukkal, mert ebben a helyzetben mindkét félnek gyógyulási időre van szüksége.”

Az immáron négyrészes teljes videósorozat Crews Youtube-csatornáján látható. 

Szenvedélybetegségről, azaz kóros függőségről általában akkor beszélünk, amikor bizonyos kényszeres viselkedési minták tartósan dominánssá válnak, melyek fölött az érintett személynek nincs uralma. Megborult értékrendjét, melynek középpontjában a függőség tárgya (lehetnek akár kémiai szerek, mint az alkohol és drogok, de akár a túlzásba vitt viselkedésformák, mint a játékszenvedély, társ- vagy szexfüggőség is), általában az illető kapcsolati hálójának leépülése kíséri. Ha magadon bármely szenvedélybetegség bénító hatásait észleled, esetleg észreveszed, hogy barátod vagy családtagod függősége miatt kezd elszigetelődni környezetétől, ne habozzatok bátorítani egymást, és forduljatok szakemberhez, mert igenis van kiút! Figyeljünk egymásra!

Kövess minket Facebookon is!

www.facebook.com/muscleandfitnesshungary